Minden szivárvány kör alakú, és színes fénygyûrût alkot a Nappal szemben. A gyûrû alsó részét rendszerint eltakarja a horizont, ezért látunk csak egy ívet az égen. Ha nagy magasságba emelkedünk fel, mint például a pilóták, vagy a Nap megfelelõ helyzetben van, teljes körként látjuk a szivárványt.

Szivárvány akkor keletkezik, ha a megfigyelõ mügül érkezõ napsugár a megfigyelõ elõtt levõ cseppekre esik, amelyek megtörik és visszaverik a fényt

A vízcsppre esõ A fénysugár útja. A fény  B-nél lép be a cseppbe. Megtörik, C-nél éri el a vízcsepp túlsó oldalát, és D-hez verõdik  vissza, majd az E útvonalon halad tovább. Az F szög a továbbhaladó sugár és vörös fény közötti eltérés mértéke: 180o–42o=138o. A különbözõ színû fénysugarak különbözõ szögekben törnek meg és verõdnek vissza, ezért látja a megfigyelõ a szivárvány színeit