A Cigaretta káros hatásai

Loray  2006.05.07. 09:42

Ötven éve tanulmányozzák a dohányzás veszélyeit kutatók, és arra jutottak, hogy ha valaki harminc éves korában abbahagyja a dohányzást, szinte teljesen elkerülheti a dohányzásból eredő kockázatokat. "A cigarettázás körülbelül 10 évvel csökkenti a várható élettartamot" - mondta el Richard Doll, az Oxford Egyetem 91 éves professzora, aki annak idején felfedezte a dohányzás és a rák összefüggéseit. "A megrögzött dohányosok kétszer akkora életveszélynek teszik ki magukat közép- és időskorukra. Az is világos, hogy ha leszoknak, úgy ennek a veszélynek jelentős részét elháríthatják" - nyilatkozta az idős tudós a Reutersnek.

Ötven évi megfigyelés eredményei

Doll és Bradford Hill nevű társa 1954. június 26-án publikálta az Angol Orvostudományi Közlönyben azt a mérföldkőnek számító tanulmányt, melyben bizonyították a dohányzás és a tüdőrák összefüggését. Fél évszázaddal később Doll és az Oxford Egyetem másik professzora, Richard Peto összegezte azokat a megfigyeléseket, melyeket a közlönyt olvasó több mint 34 ezer angol orvos igazolt vissza az elmúlt ötven évben.

"Ez a tanulmány egy rendkívül figyelemreméltó teljesítmény. Az orvostudományban meglehetősen ritkák az 50 évig tartó kísérletek, és még ritkább, hogy a kutatást megkezdő szakemberek közül van, aki még a kutatás lezárultakor is részt tud venni a munkában." - mondta el a közlöny szerkesztője, Dr. Richard Smith.

Az első eredményektől azonnal leszokott

Doll professzor, aki maga is 19 évig dohányzott, mielőtt végleg leszokott volna róla, eredetileg csak 5 éves projektet tervezett, de a kezdeti eredmények annyira izgalmasak voltak, hogy további öt évtizeden át folytatta a megfigyelést.

"37 évesen hagytam abba a dohányzást, amikor az első eredményeket megláttuk. Számomra meglehetősen meggyőzőek voltak" - mondta el az idős tudós egy interjúban. Az eredmények bizonyították, hogy a dohányzás tüdőrákot okoz, emellett pedig azt is sejtetni engedték, hogy a szívbetegségek kialakulásáért is felelős. "Úgy véltük, jobb volna tovább folytatni a megfigyelést, hogy megtudjuk, okoz-e más károkat is a dohányzás." - mondta el Doll. "Mikorra elértük a 40 éves utánkövetést, világossá vált, hogy a dohányzás vagy huszonötféle betegségért felelős, és a halálozási arányt is a duplájára növeli."

A világháború hajlamosít

Az ötven év eredményei alapján elmondható, hogy az 1920-as években született, megrögzött dohányos férfiak közel kétharmada káros szokásába halt bele. "Soha még ilyen generáció nem volt, ahol ennyien haltak bele a dohányzásba" - mondta el Peto, aki 30 éve dolgozik Doll mellett. "A húszas években született férfiak a II. világháború alatt szolgáltak a seregben, és ennek hatására lettek erős dohányosok már 18 éves koruktól, ami korábban még egyetlen generációban sem fordult elő. Azok közül, akik később is tovább dohányoztak, közel kétharmaduk ebbe halt bele."

Doll kísérletének öt évtizeddel ezelőtti kezdete óta a dohányzás világszerte több mint 100 millió ember haláláért felelős. Peto szerint amennyiben az emberek dohányzási szokásai nem változnak, a jelen évszázad végére ez a szám elérheti az egymilliárdot is.

Először is jól tudod, hogy a dohánylevélben nikotin van. A nikotin erős méreg, amit ha csöppekben beadsz a kutyának, felfordul tőle. Kémikusok, botanikusok és orvosok egyaránt a legerősebb mérgek közé sorolják a nikotint, ezt a színtelen folyadékot, amiből a dohánylevélben 1-8 % található. Egy csepp nikotin pár perc alatt megöl egy tengeri malacot, öt csepp egy kutyát. A hottentották ezzel ölik a kígyókat. Ha egyetlenegy cseppnek a negyedrészét (4 milligramm) az ember gyomrába vezetjük, három napig kábultságot, szédülést okoz, hányást, görcsöket, reszketést és álmatlanságot. Innen érthető az első dohányzásoknak rendesen szomorú vége.
    Nem vagyok már gyermek! - gondolja a fiú, amikor először "gyújt rá". Egyszer csak el kell kezdenem ezt a férfias dolgot! Kinőttem én már a pubikorból! Most meg kell fordulnia a világnak. Ó, mily jó is férfiúnak lenni! Né, hogy jön a füst a számból! De talán elég mára ... no ... mi ez? ... tényleg kezd megfordulni a világ ... le kell ülnöm ... és a gyomrom is fordul, felfordul és szédülök, és jaj ... jaj ... mindjárt lesz valami ...
    Fél kilogramm dohányban 20 gramm nikotin van, ami elég 200 ember megöléséhez. Egyetlenegy cigaretta nikotintartalma, ha az teljesen a szervezetbe kerülne, egészen elégséges lenne két ember elpusztításához. Persze, a legnagyobb része a levegőben elillan, azonban éppen elég kerül belégzés által a tüdőbe, és innen az egész testbe.
    A nikotin hatása hármas: először, mikor a nyálkahártyával érintkezésbe jő, izgató; később mikor már a vérbe került, a központi idegrendszert kábítja: végül pedig egyes szerveket külön is megtámad, pl. a szívet, szemet s valószínűleg az agyvelő és a nyúltvelő minden részét is.
    Az emberi tüdő szövetének teljes felülete több négyzetméter.
    Ezt a csodálatos finomsággal felépített gyengéd szövetet át- meg átjárja a vér, és mohó szomjúsággal veti magát mindarra a gáznemű anyagra, melyet a tüdő belélegzéssel felszívott magába. Tehát a beszívott dohányfüsttel a gázállapotú nikotin nemcsak a szájba jut el, hanem a tüdőbe is (különösen azoknál, akik leszívják a füstöt, ,,slukkereznek"), ott átjárja a tüdő finom szövetét, s belekerül a vérbe. A szomjas vér valósággal megfürdik a nikotingázban!
    Kezdő dohányosnál feltűnően mutatkoznak is a rosszullét jelei. De ha többször erőltetjük szervezetünket, hát az végre is hozzászokik, és látszólag nem tiltakozik ellene. Hiszen közismert tény, hogy lassú adagolással szervezetünket a legerősebb méreghez is hozzászoktathatjuk.
    De éppen az emberi szervezet első tiltakozása mutatja legjobban, mennyire természetellenes dolog a dohányzás. Olyan hozzászokás, mely a dohányzást teljesen ártalmatlanná tenné, soha nem lehet!
    Hiszen hányszor hallottad már te is, hogy az orvos ezt meg azt a meglettkorú embert eltiltotta a dohányzástól! És amikor a sportbajnokok versenyre treníroznak, hetekkel a verseny előtt abbahagyják a dohányzást, hogy jobb erőben legyenek. Minek ettől eltiltani valakit, ha tényleg annyira ártalmatlan a dohányzás, mint azt a diákközvélemény tartja?

Krónikus nikotinmérgezés

    Ha később a dohányos ember szervezete látszólag nem is tiltakozik a nikotin ellen, korántse gondold, hogy annak, aki hozzászokott a dohányzáshoz, az már teljesen ártalmatlan. Szó sincs róla!
    A nikotin munkája később nem olyan szembetűnő ugyan, de azért nem kevésbé alapos. Orvosi megállapítások derítették ki, hogy a rendszeres dohányosokban krónikus nikotinmérgezés lappang, amelynek azután egyszer csak nagyon komoly következményei állanak elő, melyeket a dohányzó évtizedeken át el tud ugyan kerülni, melyek azonban később - talán már meglett, vagy öregebb férfikorban - látszólag minden különösebb ok nélkül, hirtelen kiütnek rajta.
    Ezrével jönnek orvosokhoz felnőtt férfiak, szívbajban, gyomor- és idegbajban, fejnyomásban, ideges reszketésben, szédülésben, a szemideg erős fokú elgyengülésében, érelmeszesedésben szenvedők, akik bajukat az orvosok megállapítása szerint ifjúkorukban elkezdett dohányzással szerezték, vagy legalább is erre való hajlamukat a dohányzással erősítették. Ezek a tünetek nem mutatkoznak hamarosan. Az erősebb szervezet természetesen tovább is ellenáll, tehát a látszat ne tévesszen meg. Az említett komoly betegségek csak az érett férfikorban lépnek fel ugyan, de annál nagyobb mértékben, minél fiatalabb korban kezdte az illető a dohányzást. Az ember teste amúgy is hajlamos annyiféle betegségre! Minek hát ellenálló erőnket fölösleges szenvedélyekkel még külön is gyengíteni!
    Ne csaljon meg tehát az se, ha erőteljes társaid mondják: Ugyan pajtás, mit árt a dohányzás? Én már három éve szívok és semmi bajom! Csupa erő, egészség vagyok!
    Az ilyeneknek legfeljebb azt felelheted: Hát még ha nem szívnál! Nem volnál-e akkor még egészségesebb! Az erős szervezet mindenesetre tovább állja, de azért annak is árt. Nem mondhatjuk, hogy a léghajónak nincs súlya, mert a magasban lebeg! Hanem igenis: ha nem volna súlya, még magasabbra menne. És csak várj, várj, az idő talán neked is tartogat szomorú meglepetéseket. Az az egy dolog tény, hogy a dohányzás senkinek sem használ, de soknak meg egész biztosan árt. Hát akkor én minek szokjam hozzá?

A cigarettások

    Rendszerint azok járnak legrosszabbul, akik cigarettáznak. Először is, mert a cigarettából jóval többet szívnak, mint szivarból vagy pipából. Azután, mert a cigarettadohányt ópiummal (ami megint külön erős méreg) külön is szokták pácolni. Nem is szólva arról a rombolásról, amit a cigarettapapír a nyálkahártyában véghez visz, és amivel megveti az alapját a különböző nyak- és gégefőbántalmaknak. Azt is hallottad már, hogy a dohányzás elrontja az emésztéshez oly szükséges nyálat is. Minthogy pedig a dohányzó diák a nyálát elrontotta, elkezd köpködni (épületes látvány!), és amellett, hogy műveletlenséget követ el, megfosztja magát az emésztéshez feltétlenül szükséges nyáltól is. Valamiképpen erre gondolt egy nagy gondolkodó, Humbold Sándor, mikor ezt írta: "Amerikából két nagyfontosságú növény került hozzánk; az egyik áldást hozott, a másik pusztítást. Az áldás növénye volt a burgonya, a pusztításé a dohány."

Szénoxid

    Emellett vegyük tekintetbe a szénoxid szerepét is, ami a dohányfüstben 5-10 % arányban található. Hiszen igaz, idővel ehhez is hozzá szokik a szervezet, de ennek a kisfokú mérgezésnek napról-napra megújuló legyőzése folytonos új munkájába kerül a szervezetnek; ezt a munkát a nem dohányzónak szervezete más betegségek legyőzésére fordíthatja! Tehát innen van, hogy a nem dohányzó fiú könnyebben kiheveri a betegségeket, mint a dohányzó társa!

Merénylet az egészség ellen

    Azok a fiúk pedig, akik csak némileg is hajlanak a tüdővészre, a dohányzással valósággal merényletet, halálos bűnt követnek el egészségük ellen. Mintha bizony szegény megtámadott tüdejüknek nem volna úgyis elég baja a tuber-kulózis bacilusaival; ők még külön munkát is adnak neki!
    Egy orvos (Dr. Schürer) nem habozott kimondani, hogy mi teljesen elégtelenül ítéljük meg azt a káros szerepet, mely a dohányzásnak jut a tüdővész előidézésénél és terjedésénél. A legtöbb fiatalember, aki tüdővészben pusztul el, rendesen dohányos is. Nem ismersz-e már társaid közt néhányat, akikről tudod, hogy dohányoznak, és akiknek - nézd csak meg jól - egyre halványuló arcára már-már kiült a tüdővész piros rózsája?
    És nézd meg a szegény pincéreket! Miért hal meg sok közülük aránylag igen fiatalon tüdővészben? Mert életük nagy részét dohányfüstben töltik.
    Még inkább fokozza a dohányfüst káros hatását a zárt helyiség. Érdekes kísérletekkel mutatták ki, hogy a szobában élő növény mennyire visszamarad a fejlődésben, ha levegőjébe csak néhány szippantásnyi dohányfüstöt engedünk is. Már pedig nemcsak a növénynek van szüksége tiszta levegőre, hanem még sokkal inkább az embernek. A tiszta levegő éppen a legelső erősítő eszköze az ember egészségének. Egy későbbi, egészségesebb felfogású nemzedék talán mosolyogni fog rajtunk, és nem tudja megérteni, hogy volt valaha olyan korszak, amelyben az emberek füstös szobákban, kávéházakban érezték jól magukat, és nem volt vágyuk a tiszta, romlatlan levegő után. Pedig minél tisztább a levegő, melyet szívunk, annál egészségesebbek vagyunk, és annál több örömmel és frissességgel látunk a szellemi munkához.

 

    Azt az egyet meg különösen sohasem tudtam megérteni, hogyan akadhatnak fiúk, akik még kirándulásokon is, ahelyett, hogy az éltető, tiszta levegővel töltenék meg tüdejüket, orrfacsaró cigarettájukra gyújtanak. Valamiképpen cinikus gúnyt látok benne, mikor valaki gyönyörű hegyóriások tetején, friss fuvallatú erdő közepén, virágillattól terhes mezőn az éltető, tiszta levegő helyett a maga kis nyomorúságos csutkájának füstjét szívja tüdejébe. Az meg valóságos hóhérja egészségének, aki menetelés, fürdés, játék, ródlizás, korcsolyázás, sportolás közben cigarettázik. A tüdő ilyenkor fokozott munkát végez, nagyra tágulva szívná be a friss levegőt, de a kegyetlen fiú füstöt ad neki - élet helyett!

Tudományos kísérletek

    Dr. Seaver, az Amerikai Egyesült Államok Yale egyetemének tanára, igen tanulságos megfigyeléseket végzett negyedfél éven keresztül néhány ezer tanulón abban az irányban, hogy a dohányzás mennyire befolyásolja a fiatal szervezet fejlődését. A fiúkat három csoportra osztotta: nem dohányzók, néha dohányzók és rendesen dohányzók. A mérést pedig kiterjesztette a fiúk súlyának, magasságának, a mellkas kerületének és a tüdő kitágíthatóságának fejlődésé-re. Értékes megfigyeléseinek eredménye a következő:

• Akik néha dohányoznak, azoknak testi súlya három és fél év alatt csak 94 %-át érte el a nem dohányzók testi súlyának, az állandóan dohányzóké pedig csak 90,6 %-át.

• A növekedésben az arány ez volt: nem dohányzók 100 %, néha dohányzók 91,1 %, állandóan dohányzók 80,6%.

• Mellkas-bőség: nem dohányzók 100 %, néha dohányzók 82,6 %, állandóan do-hányzók 78,8 %.

• Tüdő-kitágulás: nem dohányzók 100 %, néha dohányzók 72 %, állandóan do-hányzók 56,5 %.

    Ez a kimutatás világosan megmagyarázza pl. azt a közismert igazságot is, hogy a dohányos fiúk játékban, testgyakorlásban és gyaloglásban miért maradnak hátra a nem dohányzók mögött. Érthetővé teszi azt a tényt is, hogy a katonaorvosok tanúsága szerint a világháború elején jelentkező önkéntesekből egyes helyeken a harmadrészét is el kellett utasítani, mert a korai dohányzás által annyira aláásták egészségüket, hogy a háborús megpróbáltatások elviselésére alkalmatlanokká váltak. Hadosztályokra megy az ilyenképpen alkalmatlanokká, testileg visszamaradottakká vált ifjak száma.
    Vegyük még hozzá, hogy a szenvedélyes dohányzás rendszerint alkoholfogyasztással jár együtt, és így előmozdítója a még sokkal veszedelmesebb alkoholélvezetnek. Pl. Franciaország azon tartományaiban, ahol legerősebben dohányoznak, egyúttal legnagyobb az alkoholfogyasztás is. De legnagyobb a bűntettek száma is!

Törvények tilalma

    Hogy a dohányzás egész komoly, bár ha talán csak évtizedek múltán fellépő veszedelmet jelent az ifjúság számára, világosan látszik abból, hogy szinte minden állam saját népe érdekében tiltja a fiatalkorúak dohányzását. És igen jól teszi.
    A húszas években pl. Amerika 7 államában 21 éven aluliaknak, 17 államában 16 éven aluliaknak tiltva van a dohányzás és a dohányeladás. A dohányzó gyermekeket és az eladókat egyaránt büntetik. Japánban 20 éven alul nem szabad dohányozni. Hasonló törvények állnak fenn Angliában, Norvégiában, Dániában és Svájcban. Ausztráliában a fiatalkorú dohányzókat is büntetik, meg azt is, aki dohányt gyermeknek elad. Kanadában a trafikost, aki fiatalkorúnak dohányt elad, egy hónapi fegyházzal büntetik.
    Olvasd el különben, mint vélekedik a dohányzásról Báden-Powell tábornok, a cserkészet megalapítója:
    "Cserkész nem dohányzik. Dohányozni minden fiú tud; az nem nagy mesterség, ellenben cserkész nem teszi, minthogy nem bolond. Tudja, hogy az a fiú, aki mielőtt felnőtt volna, dohányzik, csaknem biztosan gyöngíti a szívét; pedig ez a legfontosabb szerv. A szív hajtja a vért mindenüvé, hogy húst, csontot, izmot alkosson. Ha pedig a szív nem látja el a dolgát, a test sem nőhet fel egészségesen. Minden cserkész tudja, hogy a dohányzás rontja a látóképességet és a szaglást, pedig katonai szolgálatban mindkettő fontos.
    Fiatal koromban én is dohányoztam; sor került azonban a lövészetre, s ekkor gyakorlás közben észrevettem, hogy élesebb a látásom, ha nem dohányzom. Véglegesen szakítottam a dohányzással, s ennek még ma is örülök.
    Amerikában a vasúti és postaszolgálatban dohányzó fiúkat nem alkalmaznak; szintúgy tesz Angliában is sok munkaadó. Japánban pedig egy fiúnak sem szabad huszadik éve előtt dohányozni, s ha megteszi, szüleit felelősségre vonják és megbüntetik.
    Soha még egy fiú sem kezdte szívni a dohányt, mert szerette, hanem többnyire mivel félt, hogy a többi gyávának fogja gúnyolni, vagy mert azt gondolta, hogy majd felnőtt emberhez fog hasonlítani, holott csak csacsihoz hasonlít." (Baden-Powell: Scouting for Boys).
    Becses figyelmedbe ajánlom továbbá nemes Kecskemét városának a XVII. századból származó, egykori igen józan rendeletét, mely régi jó magyar nyelven szól vala a következőképpen:

    "Az közönséges város bévett szokásai közé az is adnotáltatott: Hogy annak utána senki, akár itt lakós, akár vidéki, Dohánt sem boltyában, sem piaczon, Háznál annál is inkább ne merészeljen árulni, mert ha valaki abban tapasztaltatik, az büntetését el nem fogja kerülni u. m. flor. 11."
    A dohányzási tilalom pedig így hangzott:
    "Ezután pedig ne merészeljen pipálni se úr, se paraszt, mert ha rajtakapják, az úr 12, a paraszt 6 forint büntetéspénzt fog fizetni. Először, másodszor és harmadszor, ha van pénze. Ha pedig nincsen, mind a háromszor meg fogják botozni. Ha negyedszer is rajtakapják, akkor a piacon deresre fogják húzni, akár úr, akár szolga."

Dohányzás és esztétika

    Ne felejtsd el még, hogy a dohányzás eléggé kellemetlen szenvedély is! Szagossá teszi a ruhát, s a dohányzó szobáját. Gondolj csak arra a sok figyelmetlenségre, amit a dohányzó elkövet felebarátja ellen, akinek befüstöli a szobája levegőjét, ha az nem is nagyon szeretné! Leejti a hamut a szobában, eldobja a gyufaszálat, szétszórja a cigarettavéget, takaríthatnak utána eleget! Kiégeti ruháját vagy az abroszt! Mikor meg vonaton utazol, no ne is szóljunk talán róla! Ha leejted a jegyed, nem bírod felvenni, mert a padló tele van köpéssel; a levegőben megállna a bot, oly sűrű a füsttől. És komoly, józan emberek órák hosszat élvezik ezt a levegőt!
    No, én nem kérek belőle.
    Hát te?
    Te sem?
    Akkor ne szaporítsd a dohányzók számát!