Fúj fúj! : A könyezetszennyezés és az allergia |
A könyezetszennyezés és az allergia
Loray 2006.06.06. 07:53
Egyre többen allergiásak hazánkban! VAjon ez összefügg azzal , hogy egyre nagyobb mértékű a környezetszennyezés hazánkban?
A környezetszennyezés hatásai
Az emberi sejtek alapanyagcseréjének következtében, valamint a baktériumok elleni védekezés melléktermékeként szabadgyökök jönnek létre. A környezetszennyezés (dohányfüst, kipufogógázok, vegyileg szennyezett élelmiszerek és ivóvíz, stressz, tv- és számítógép-képernyő sugárzása) utat nyit a szervezetben termelődő szabadgyökök egészségkárosító működésének. A szervezet antioxidáns rendszere, mely az immunrendszer erősítéséhez is kell, alakítja vissza ezeket a sejtmérgeket.
A környezetszennyezés, illetve civilizációs ártalmak egyre gyakrabban terhelik az emberi szervezetet. Ilyenek: - ózonhatás, - ionizáló sugárzás, - föld-, levegő- és vízszennyezés, - az organikus oldószerek, gyógyszerek, peszticidek lebontási termékei, - dohányzás és alkoholfogyasztás, - többszörösen telítetlen és telített zsírsavak, - élelmiszer-adalékanyagok.
Ugyanakkor a táplálkozás során sajnálatos módon egyre kevesebb antioxidáns jut a szervezetbe. Ennek következtében emelkedik a tüdő- és szívrendszeri megbetegedések valamint a daganatos betegségek száma, a fokozott fertőzéssel, immungyengeséggel, illetve allergiával kapcsolatos betegségek köre. Az E- és C-vitamin, valamint az A-vitamin növényekben előforduló előanyagai, a béta-karotinok semlegesítik a szabadgyököket, csakúgy, mint azok az enzimek, melyek működéséhez szelén, réz, cink szükséges. Minden főzési folyamat csökkenti az ételeink vitamin- és ásványianyag-tartalmát. A hevítés miatt a C-vitaminnak és a folsavnak akár 100 %-a, az E-vitaminnak és a B-vitaminnak pedig 50 %-a is tönkremehet. Ezért napi táplálékadagunk legalább egyharmad részét nyersen és frissen kellene fogyasztanunk. A meghámozott és feldarabolt zöldség a levegő és fény hatására bomlási folyamatok miatt nagyfokú vitamint is veszít. Különösen érvényes a távoli országokban frissen szedett déligyümölcsökre is, melyek akár tartósítószereket is tartalmazhatnak. Fontos főzési tanács, hogy először mossuk meg a zöldséget, gyümölcsöt és azután daraboljuk fel. Az elkészített ételeket ne tartsuk hosszabb ideig melegen. A környezetszennyezés miatt egyre inkább a bioélelmiszerek kerülnek az egészséges táplálkozás középpontjába.
A mindennapi táplálék minősége és változatossága határozza meg, hogy testünk miként képes a legjobb hatásfokkal, egészségesen működni. Ezért a védelmet nyújtó, antioxidánsokban gazdag élelmiszerek vagy táplálékkiegészítők lehetőleg természetes alapanyagokból származzanak, mesterséges adalékanyagokat és színezőket ne tartalmazzanak, a gyártási technológia során természetes hatóanyagukat ne veszítsék el (pl. 30 Celsius-fok alatti hidegsajtolással készüljenek).
Az immunrendszerünk számára fontos vitaminok: - C-vitamin: csökkenti az allergiás reakciókat, szabadgyök-fogó hatással rendelkezik, - A-vitamin: nedvesen tartja a nyálkahártyákat, ezáltal erősíti védekezőképességüket, - Béta-karotin: szabadgyök-fogó. - E-vitamin: aktivizálja a immunsejteket, szabadgyök-fogó. - B-vitamin: segíti az antitestképződést.
Levegő
A légszennyeződést 45 %-ban az üzemek, 35 %-ban a közlekedés, és 20 %-ban a háztartások és a fűtés okozza. A magyarországi szén-monoxid-kibocsátás 69%-a, a nitrogén-oxid-termelés 60 %-a származik a közlekedésből. Az elmúlt években Magyarországon összességében csökkent a légszennyezés. Ez főleg annak köszönhető, hogy 1999. április 1-je óta a benzinkutak nem árulhatnak ólmozott üzemanyagot, valamint az üzemanyagok kéntartalmának csökkentésével a légzési problémákért és savas esőkért felelős kén-dioxid-kibocsátás is látványosan zuhant. Mivel 1996 óta csak katalizátoros autó állítható forgalomba, így kisebb lett a szén-monoxid koncentrációja is, mely a motorban a tökéletlen égés során keletkezik, és elsősorban az ér- és idegrendszert károsítja. Rossz hír viszont, hogy a legújabb vizsgálatok szerint a szerkezetek kopása során rákkeltő és allergiát kiváltó platina kerül a környezetbe. Évről évre növekszik viszont a gépjárművek által kibocsátott (a kén-dioxidhoz hasonló hatásokkal járó) nitrogén-oxidok mennyisége. Ennek harmadát a 3,5 tonnásnál nagyobb tehergépkocsik, másik harmadát a katalizátor nélküli négyütemű személyautók bocsátják ki. Növekszik az abroncskopásból eredő porok, a dízelolajból származó lebegő részecskék, nehézfémek és egyéb mikroszkopikus szemcseméretű toxikus anyagok kibocsátása is, melyek amellett, hogy általában rákkeltők, szemirritációt, allergiát, légzőszervi megbetegedéseket is okozhatnak. Az ilyen részecskék fele a 3,5 tonnásnál nehezebb tehergépkocsikból származik. Az apró részecskék legfőbb veszélye, hogy a rájuk tapadt gázmolekulákat a tüdő legparányibb hólyagjaiba is elszállítják. Elsősorban a dízelmotorok égésterméke a felelős az épületek elfeketedéséért is. Az európai uniós jogszabályok nem korlátozzák a korszerűtlenné vált gépkocsik használatát, csak az újonnan forgalomba kerülőkre állapítanak meg egyre szigorodó zaj- és légszennyezés-kibocsátási normákat.
A gépjárművek égéstermékeiben talált korom, dízelkorom, nitrogén-oxid és -monoxid, szén-monoxid, ózon és a 10 mikronnál kisebb elemi részecskék kórokozó hatását folyamatosan vizsgálják. A vizsgálatok eredményeként bizonyossá vált, hogy a kipufogó gázok égéstermékei a hörgők csillószőreinek bénításával gátolják a hörgők tisztító funkcióját, csökkentik az antioxidáns vitaminok hatását, valamint a nyálkahártya fokozott áteresztőképessége miatt elősegítik a testidegen anyagok és allergének szervezetbe jutását is. A virágpollenhez kapcsolódó korom és egyéb szennyező anyagok a pollen fehérjeburkának szerkezetét megváltoztatva azok allergizáló hatását szintén fokozzák.
Mérések szerint Magyarország területének 4 %-a súlyosan szennyezett, ahol a lakosság 29 %-a él. Mérsékelten szennyezett területen a lakosság közel 24 %-a található. Ebből következően több, mint a népesség fele a levegő minőségének szempontjából nem él ideális helyen. A légszennyezettség mértéke időszakonként is változik. A légköri nitrogén-oxidok júniusban és decemberben a januári érték dupláját érik el, a kén-dioxid viszont a fűtési szezon idején, vagyis a téli hónapokban található meg a legmagasabb koncentrációban az atmoszférában. Egy csúcsforgalmi időszakban a forgalom két és félszeres emelkedésével a légköri károsanyag-kibocsátás akár a három-kilencszeresére is megemelkedhet Budapest forgalmas csomópontjain. A nitrogén-dioxid főként kipufogógázból származik, fokozza a tüdő hörgőinek érzékenységét és a légúti megfázás iránti fogékonyságot. Az autók által kibocsátott ólom és egyéb nehézfémek nemcsak az emberi szervezetbe jutnak a belégzés során, hanem a levegőszennyezettség miatt a zöldségek és gyümölcsök is többszörösét tartalmazzák, mint évtizedekkel korábban. Az ólom és a kadmium a cink felszívódását akadályozza meg a szervezetben relatív cinkhiányt okozva, ezzel a fertőzésekre való hajlamot is nagymértékben elősegítve. A nehézfémek mindemellett elősegítik az emberi szervezetben a szabadgyökök kialakulását, melyek az immunrendszer túlterhelését okozva szintén fokozzák az allergiára és a fertőzésekre való hajlamot. A városi forgalomban és a gyorsforgalmi utak mellett nagy mennyiségben mutatható ki a levegőben dieselkorom, mely a légutak nyálkahártyájának áteresztőképessége mellett a virágporszemek fehérjéinek kioldódását gyorsítja, és így allergizáló hatásukat nagymértékben fokozza. A gépkocsik és erőművek által kibocsátott szennyező anyagok egymással történő reakciójaként keletkezik a háromértékű oxigén (O3), az alsó légköri ózon erős napsugárzás hatására. A nagyvárosok levegője különösen felhőtlen nyári napokon "ózondús". Az ózon ingerli a légutakat, mellkasi fájdalmat és köhögést vált ki. Fokozza a légúti megfázások iránti fogékonyságot, és csökkenti a fizikai terhelhetőséget. Rontja az asztmás állapotot, ezenkívül hatása az idült légúti betegségben szenvedőknél is erőteljes. Hatása hosszú távon a tüdőszövet hegesedését és visszavonhatatlan tüdőszöveti funkcióromlást okoz. Az ózondús levegő miatt szabad téren, erős napsütésben és magas légszennyezettségű forgalmi csomópontokban való erős fizikai igénybevétel vagy sportolás (kocogás, kerékpározás, gördeszkázás) nem javasolt. Ózon keletkezhet a fénymásolók és lézernyomtatók használatakor is.
A Magyarországon még forgalomban lévő 300ezer keletnémet kétütemű autó szénhidrogén-kibocsátása egyenként kb. százszorosa egy négyütemű kocsiénak. Szén-monoxidból viszont a kétütemű autók sem bocsátanak ki többet a többi személykocsinál, és lényegesen ritkábban is használják őket, mint a korszerűbb járműveket. A 2005-ben legalább 16 éves kétüteműek kitiltása nem jelent majd áttörést a levegőtisztaság szempontjából, jelenlegi kevés számuk miatt. 2005 júliusától az ennél fiatalabb kétütemű autók is csak akkor maradhatnak forgalomban, ha a károsanyag-kibocsátásukat jelentősen mérséklő katalizátort szerelnek rájuk. A katalizátor viszonylag magas ára miatt azonban nem valószínű, hogy gazdáik hajlandók lesznek ilyet felszereltetni a keveset érő kocsikra.
Budapest európai mércével mérve átlagosan szennyezett város, ám a mérges gázok rendkívül egyenetlenül oszlanak el légteráben. A legveszélyeztetettebb területe a Nagykörút és a Duna által határolt rész: itt, vagyis az ország területének 0,03 százalékán összpontosul az országos légszennyezés több, mint 10 %-a. Az erős légszennyezés hatására a forgalmas fővárosi helyen élő gyerekek körében az asztma, az allergia és a légcsőhurut jóval gyakoribb, mint vidéken. Az itt lakó felnőttek közül pedig többen betegednek meg rákban, mint másutt. A szennyezett levegő főképp azok nyelik, akik jelentős részben felelősek érte: maguk a járművezetők. Az autók utasterében kétszer-háromszor akkora a szennyező anyagok koncentrációja, mint a járdák felett.
|