Víz

Az ipari üzemek és feldolgozógyárak káros vegyi anyagokat, pl. vas-kloridot, nikkelt, kadmiumot, higanyt és fémsókat engednek ki a környezetbe az ipari szennyvízzel együtt. Ezek az öntözéssel eljutnak a termőterületekre, és itt felhalmozódnak a zöldségekben és gyümölcsökben. A táplálkozás során az emberi szervezetbe is bekerülnek, és az oxidációs folyamatok révén az immunrendszert gyengítik. A higany főként a vízi táplálékláncon keresztül juthat az emberi szervezetbe halak közvetítésével, metil-higany vegyület formájában. A növényi táplálékaink közül a gabonafélék ólom- és kadmiumtartalma nagyobb, mint a zöldségeké. A húsok kadmium- és ólomkoncentrációja nagyobb, mint a zöldségeké, de kisebb, mint a halaké, kagylóké és egyéb tengeri eredetű élelmiszereké.
A vegyipar a kemikáliák széles skálájával szennyezi a vizeket. A PVC gyártás, valamint a cellulóz- és papíripar (amely a fehérítéshez klórt használ) komoly környezetszennyezők, például a részben nehezen lebomló, mérgező és rákkeltő szerves klórvegyületek kibocsátása miatt.

Az intenzív mezőgazdasági tevékenység során a talajba jutó nitrátvegyületek és növényvédőszerek nagy területek felszín alatti vízkészleteinek elszennyeződését okozzák.
Szennyező forrásként tartjuk számon azokat a településeket is, ahol nincsen kiépített csatornarendszer. Az emésztőgödrökből számtalan méreganyag (ammónia, nitrát, mangán stb.) kerül át a talajba, majd a vizekbe, folyamatosan mérgezve azokat.

Az emberek által a tavakba és folyóinkba beledobált nem lebomló szemét szintén nagymértékben hozzájárul a vizek szennyeződéséhez.
A nem biztonságos hulladéklerakókból számtalanféle szennyezőanyag szivárog a talajvízbe: savak, szerves szennyezőanyagok, nehézfémek, stb.
Nitrát a sérült vezetékeken keresztül is kerülhet a vízbe. Ha a csövek ólomtartalmúak, akkor ez a mérgező fém is az ivóvízbe kerülhet.

Magyarország helyzete a vízgazdálkodás szempontjából különleges, hiszen folyóvizeink 95 %-a külföldről érkezik. Így állandóan ki vagyunk kiszolgáltatva annak, hogy mi történik a szomszédos országokban: ott mennyi csapadék hullik, vannak-e árvizek, hogyan szabályozzák a folyókat, szennyezik-e a vizeket, stb. A Duna 11 országon folyik keresztül, tehát 11 ország használja és szennyezi a folyót.

Élelmiszerek

A nitrogén a műtrágyázás elterjedésével a növényi élelmiszerekben a nitrátszint emelkedését okozza. A gyümölcsök általában nem, de a zöldségek (különösen a saláta, a cékla, a retek, a spenót és a káposztafélék) nagyobb mértékben tartalmaznak nitrátokat. A nitrátok lényegében nem mérgezők, de könnyen nitritté redukálódhatnak, amely akár rákkeltő nitrozamin kiindulási anyaga is lehet.
A kártevők elleni védelemben alkalmazott peszticidek nagyon szélsőséges hatást fejthetnek ki az emberi szervezetre. Töményen alkalmazva irritatív, érzékenységet fokozó, allergizáló hatásuk is lehet. Az állattartásban alkalmazott gyógyító, szaporodást fokozó, testsúlygyarapító hormonhatású, illetve antibiotikumszerű anyagok indirekt módon (húsfogyasztással) az emberi szervezetbe jutva szintén az immunrendszert terhelik.
Lásd Élesztőgombák a bélben - Bélflóra és az étrend
Lásd Élelmiszer-adalékanyagok

Növényvédőszerek (peszticidek)

A peszticid név gyűjtőfogalom: földművelők, kertészek, borászok és féregirtók által növényi és állati kártevők ellen használt kemikáliákat jelent. Csoportosításuk a felhasználási területeik alapján történik: a herbacidekkel a nemkívánatos növények ellen harcolnak, rovarkártevők ellen az inzekticideket használják, a fungicidok elpusztítják a gombákat, az akaricidek az atkákat, a nematicidek a férgeket, a rodenticidek pedig a rágcsálókat.

A peszticideket eredetileg a vegyi hadviselésre fejlesztették ki, csak később ismerték fel, hogy ezeket a halálos keverékeket kiválóan be tudják vetni a természet ellen is. A vásárolt zöldségekről és gyümölcsökről már nem tudhatjuk, hogy milyen növényvédőszerrel permetezték őket. Az erősen toxikus hatású mérgek a takarmányon keresztül a vágóállatok húsában is felhalmozódnak. Valamennyi méreg végállomása maga az ember, mivel a táplálékláncon keresztül a veszélyes anyagok a szervezetünkbe kerülnek.
A szétszórt növényvédőszereknek egy részét elfújja a szél, egy része pedig a talajvízbe szivárog.
A különböző mérgek tünetek és betegségek sokaságát okozzák: befolyásolják az anyagcserét, megtámadják az idegeket, allergiát és fejlődési rendellenességet okoznak, károsítják az örökletes anyagot. Még nem tisztázott, hogy mennyire részesei a rák kialakulásának, az azonban biztosra vehető, hogy a májzsugorodás, a májrák és az allergiák kialakulásában is szerepük van. A peszticideknek és bomlástermékeiknek nagyon hosszú lappangási idejük van. A méreg bevitelétől az általa okozott betegség kialakulásáig akár több évtized is eltelhet.

Aki kevésbé veszélyes élelmet akar venni, az ne a legolcsóbbat keresse, hiszen aki olcsón termel, az nagy mennyiséget termel, és emiatt feltétlenül használ peszticideket. Persze nincs biztosíték arra, hogy a drágább termékekben nem fordulnak elő mérgek. A biogazdaságokban termelt áruk viszont nem tartalmazhatnak ilyen növényvédőszereket. Ezért a biztonságért azonban többet kell fizetni.

Fogyasztás előtt a zöldséget, gyümölcsöt mindig alaposan mossuk meg folyóvízzel. Lehetőleg szabadföldi terményeket vásároljunk, a melegháziaknál ugyanis különösen sok mérget használnak.
Mivel az állati eredetű termékekben (főleg a belsőségekben) a peszticidek különösen nagy mennyiségben halmozódnak fel, ezért ne fogyasszunk túl sok húskészítményt.