Épületek

Az épületek nagy változáson mentek keresztül az utóbbi évszázadokban. A falak vastagsága csökkent, ugyanakkor a vasbeton elterjedésével a falak nem lélegeznek, hő- és hangszigetelésük nem megfelelő. Egyes épületanyagok káros radonkibocsátása is meghaladja a normális szintet. Főként a beton panellakásokban a hőhidak mentén kialakult párakondenzáció következtében fellépő nedvesedés kiterjedt penészgombatelepek kialakulásához vezethet, mely nagyon gyakori légúti allergénkén. Belső környezetünket szennyezi a festékek, ragasztók, szigetelő- és tömítőanyagok, lakkok oldószerének gőze, szervetlen anyagok, bútorlap, tapéta, szőnyegpadló rostjai, műanyagok pora, melyből kén-dioxid, nitrogén-oxidok, szén-dioxid és formaldehid gőzök és gázok kerülnek a légtérbe. A formaldehidet a préselt farostlemezek és műanyag áruk gyártásához használt ragasztóanyagok tartalmazhatják, de üreg- és falszigetelőkben is előfordulhatnak. Gőzei ingerlik a szemet, a torkot és bőrt, fejfájást, fáradtságot és alvászavart okozva.
Lásd Egész éven át tartó nátha
Lásd Vegyszerallergia - Beltéri szennyező anyagok

Dohányzás

Az egy felnőttre eső évenkénti 3260 cigarettával Magyarország a világ harmadik legnagyobb cigarettafogyasztó nemzete. Minden harmadik felnőtt dohányzik, a dohányosok 70 %-a pedig húszéves kora előtt szokik rá a dohányzásra. A magyar férfiak közel fele, a nők több mint harmada cigarettával él. Európában Magyarországon legnagyobb a tüdőrák-elhalálozások száma, amelyek 90 %-át a dohányzás okozza.

A nemdohányzók védelméről szóló 1999-ben elfogadott törvény meglehetősen szigorú, és alaposan szabályozza a közintézmények, ezen belül a munkahelyek és a vendéglátóipari egységek dohányzást kezelő gyakorlatát. E törvény szerint a munkahelyeken és a meleg ételt felszolgáló, zárt légterű vendéglátóipari létesítményekben dohányzóhelyeket kell kijelölni úgy, hogy a dohányfüst ne érhesse el a nemdohányzó vendégeket. Ehhez modern térelválasztás, illetve szellőztető berendezés szükséges, amelyek beszerzésére annak idején másfél éves haladékot kaptak az étterem- és bártulajdonosok.
Itthon a nemdohányzók védelméről szóló törvény betartását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) ellenőrzi a „dohánykommandó”-nak is nevezett, időszakosan, adott céllal együttműködő szakemberekből álló csoportjának segítségével. Az ÁNTSZ büntetést is kiszabhat azokra a munkahelyekre, ahol nem alakítottak ki megfelelően elválasztott dohányzóhelyeket. De büntetésre számíthat az is, aki tiltott helyen dohányzik, bár ez utóbbit elég nehéz utólag bizonyítani.
Közterületen és médiában már nem lehet itthon dohányárut reklámozni (egy kivétellel: a Marlboro Magyar Nagydíj Forma-1-es futamán), és az idei évtől szigorodtak a cigarettásdobozok figyelmeztető szövegeire vonatkozó szabályok is. Minden eddiginél nagyobb méretben és szembetűnőbben tüntetik fel a dobozokon, hogy a dohányzás halált okozhat.

Magyarországon a dohányzás népbetegség, következtében évente több ezren halnak meg, kényszerülnek betegállományba. A kóros sejtburjánzások legfőbb beindítója a dohányzás. E szenvedéllyel függ össze a férfiak körében a tüdőrákos megbetegedések 70-80, a nőknél a 60-70 %-a. A tüdőrák Magyarországon már mindkét nemnél vezető daganatos halálok. A dohányzás a vesében vagy a húgyhólyagban is okozhat tumort.
Demográfiai adatok szerint Magyarországon 50 %-kal magasabb a daganatos megbetegedések halálozási gyakorisága, mint az EU-ban. Kiemelkedően magas a 35-55 év közötti férfiak halálozási arányszáma, s ez is összefüggésben van a dohányzással. Magas a csecsemőhalandóság és a 2500 gramm alatti súllyal, illetve fejlődési rendellenességgel született gyermekek aránya is, s e problémák az igen dinamikusan növekvő női dohányzásra is visszavezethetők.

Az EU országaiban és a Világbank által lefolytatott elemzések szerint a dohányzás visszaszorításának legjobb eszköze a cigaretta drágítása. Az országok fejlettségétől függően a cigaretta (reál)árának 10 százalékos emelése 2-8 százalékos fogyasztáscsökkenést okoz.